Arckrémek és reklám: mit enged a magyar szabályozás

Kozmetikum: meghatározás és határ

Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikke szerint kozmetikai termék minden olyan anyag vagy keverék, amelyet az emberi test külső részeivel való érintkezésre szánnak, kizárólag vagy elsősorban azok tisztítása, illatosítása, megjelenésének megváltoztatása, védelme, jó állapotban tartása céljából. Egy arckrém beleillik ebbe a meghatározásba — amíg nem kíván betegségre hatni. Amint egy termék azt állítja, hogy gyógyítja az aknét mint betegséget, kezeli a bőrgyulladást vagy orvosi értelemben „regenerálja” a szöveteket, kilép a kozmetikai körből: gyógyszer vagy orvostechnikai eszköz lenne, teljesen más engedélyezési követelményekkel.

Állítások: a hat kritérium

Az 1223/2009/EK rendelet 20. cikke megtiltja, hogy a kozmetikumoknak olyan jellemzőket vagy funkciókat tulajdonítsanak, amelyekkel nem rendelkeznek. A 655/2013/EU rendelet hat közös kritériumot állapít meg: a jogszabályoknak való megfelelés, valóságtartalom, bizonyítékokkal való alátámasztás, őszinteség, tisztességesség és tájékozott döntéshozatal. A gyakorlatban: az „eltünteti a ráncokat”, a „10 évvel fiatalabb bőr” vagy a „regenerálja a bőrt” olyan állítások, amelyekhez bizonyíték kell — és egy összetevő tulajdonságai nem tulajdoníthatók automatikusan a készterméknek.

Jelölés: INCI és CosIng

A 19. cikk minden kozmetikumnál előírja az összetevők tömeg szerint csökkenő sorrendben (1 % alatt tetszőleges sorrendben) felsorolt listáját INCI-nevekkel, továbbá a névleges mennyiséget, a felelős személyt, a felbontás utáni felhasználhatósági időt vagy a minőségmegőrzési időt, az óvintézkedéseket és a gyártási tételszámot. A kozmetikai termékekről szóló 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet szerint a Magyarországon forgalmazott termékeken ezeknek az adatoknak magyar nyelven kell szerepelniük — az összetevők listája kivételével, amely INCI-néven marad. Az Európai Bizottság CosIng adatbázisa minden összetevőhöz megadja a funkcióit — nedvesítő, bőrkondicionáló, tartósítószer, antimikrobiális. A termékoldalon egyedül ezeket a funkciókat használjuk.

Ki felügyel Magyarországon

A kozmetikai termékek piacfelügyeletét a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és a kormányhivatalok népegészségügyi szervezeti egységei látják el a 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet alapján. A megtévesztő reklámmal és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) alapján a fogyasztóvédelmi hatóság — a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok — jár el, a versenyt érdemben érintő ügyekben pedig a Gazdasági Versenyhivatal (GVH); az adatvédelmet a NAIH felügyeli.

Vélemények és árak

Az (EU) 2019/2161 irányelv átültetése óta az a vállalkozás, amely fogyasztói értékelésekhez ad hozzáférést, köteles tájékoztatni arról, hogy biztosítja-e és hogyan, hogy az értékelések a terméket ténylegesen használó vagy megvásárló fogyasztóktól származnak; a hamis értékelések közzététele vagy megrendelése az Fttv. mellékletében felsorolt, minden körülmények között tisztességtelen gyakorlatok közé tartozik. Az árkedvezmény feltüntetésekor a kedvezmény előtti árként a megelőző 30 nap legalacsonyabb árát kell megadni (az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok). Ezért nem mutatunk forrás nélküli csillagokat és áthúzott árakat.

Ami nem megengedett — gyakorlati lista

• „gyógyítja az aknét”, „eltünteti a bőrfoltokat”, „kezeli a rosaceát” — gyógyhatásra vonatkozó állítások, kozmetikumnál tilosak; a nem létező gyógyhatás állítása az Fttv. mellékletének 17. pontja szerint minden körülmények között tisztességtelen;
• „klinikailag igazolt” hozzáférhető vizsgálatok nélkül (alátámasztás a 655/2013/EU rendelet szerint);
• orvosi ajánlások vagy gyógyító hatást sugalló beszámolók;
• kitalált vélemények és vásárlás-ellenőrzés nélküli „átlagértékelések”;
• áthúzott árak a megelőző 30 nap legalacsonyabb ára nélkül.

Hogyan olvassa egy arckrém reklámját

1. Keresse a teljes INCI-listát: nélküle nincs mit összehasonlítani.
2. Nézze meg, hogy az állítások a bőr felszínén maradnak-e — ami betegségre utal, az nem kozmetikum.
3. Figyelje a csomagoláson a felelős személyt és a felbontás utáni felhasználhatósági időt.
4. Legyen gyanakvó az „előtte-utána” képekkel, a keresztnévvel aláírt beszámolókkal és a visszaszámlálókkal szemben.
5. Hasonlítsa össze a kézhez kapott csomagolást az oldallal — a csomagolás mindig a mérvadó.